Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház

Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház

Bemutatkozás

Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház

A város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára. A klasszicista hangulatú tornácról belépve a pitvarban, majd a tisztaszobában és a hátsó szoba-műhely helységben ismerkedhetünk meg a korabeli lakáskultúrával, házimunkákkal, viseletekkel, szokásokkal és a fazekasság munkafolyamataival.

Május 1-től szeptember 30-ig
Hétfő zárva
Kedd 10-12 és 14-16
Szerda 10-12 és 14-16
Csütörtök 10-12 és 14-16
Péntek 10-12 és 14-16
Szombat 10-12 és 14-16
Vasárnap zárva
Felnőtt jegy 500 Ft
Nyugdíjas
Diák
Családi jegy
 250 Ft
Tárlatvezetés 2000 Ft
Fotózás, videofelvétel készítés  1000 Ft

5350, Tiszafüred, Malom u. 14.

Tel.: +36-59-352-106

E-mail: info@kisspalmuzeum.hu

Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház

Az udvari szobát műhelyként is használták.

Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház

 

A Tiszafüreden fazekasházként is ismert muzeális intézmény a város legrégebbi területén található, hagyományos szerkezetű és építésű parasztház, amelyet 1975-ben nyilvánítottak népi műemlékké. A teljes körű felújítása után 1980-ban nyílt meg az egykori fazekasmesterek, idősebb Nyúzó Gáspár (1839-1910) és fia, ifjabb Nyúzó Gáspár (1864-1922) lakószobáit és műhelyét bemutató kiállítás.
A házat a 19. század első felében idősebb Nyúzó Gáspár feleségének, Kiss Juliannának az édesapja építette. A pár egyetlen gyermeke ifjabb Nyúzó Gáspár apját követve szintén fazekas lett, de az 1910-es évek végén már felhagyott a mesterséggel. Lánya, Nyúzó Ilona 1919-ben Millinghoffer Pál szíjgyártóhoz ment feleségül, aki hamarosan átvette apósa műhelyét. Ez a házaspár lakta az épületet, egészen 1975-ben történt eladásáig.

A hagyományos alaprajzú, háromosztatú házba kettős oszlopokkal ellátott tornácról léphetünk be. A ház falai az Alföldön szokásos nagyméretű vályogtéglákból épültek. A páros tornácoszlopok fából készültek és meszelt sártapasztás borítja őket. A lábazatokon nyugvó, oszlopfőkkel is díszített tornácoszlopok különös, klasszicista hatást kölcsönöznek az épület homlokzatának. A ház tetőszerkezete és a padlásának a padozata egy középen végigfutó vastagmestergerendára támaszkodik. A nyeregtető fedése nádból készült, utcai homlokzatát díszesen faragott deszkákkal és lécezéssel fedték.

A tornácról belépve először a konyhába, a „pitvarba” érkezünk, melyből jobbra és balra egy-hely helyiség, az utcai és az udvari szoba nyílott. Az udvari szobát műhelyként és lakószobaként is használták, ill. innen nyílt egy másik helység, ahol a kész termékeket raktározták. Ezt az épületrészt az 1950-es éveben lebontották. Az utcai szoba volt a „tisztaszoba”, ahol a család legértékesebb bútorai, viseletei, textiliái és kegytárgyai kaptak helyet. Ezt a lakószobát egy nagy kemencével fűtötték a konyha felől. A család legfontosabb helysége régen is a konyha volt, ahol a sütés-főzés eszközei ma is az eredeti helyükön találhatóak meg, mint ha a gazdasszony éppen most ment volna ki a tyúkokat megetetni.

Apa és a fia közös műhelye

 

A házhoz egykor nagyobb telek tartozott, ahol a gazdasági melléképületek, ólak, istálló és egy kis különálló épületben az égetőkemence volt. Évente általában hétszer égettek a kemencében, amihez nagyon sok fára volt szükség. Alkalmanként akár 500-600 edényt is beraktak a mesterek a kemencébe, a tárgyak méretétől függően. A „zsengélés”, vagyis az első égetés és a második mázas égetés nagy szaktudást és tapasztalatot igényelt.

Ifjabb Nyúzó Gáspárné Kovács Ida egykori közlése szerint az 1900-as évek legelején, ifjabb Nyúzó Gáspár idején:

500 – 600 edény égett egy kemencében.

Egy-egy évben legalább hét alkalommal égettek edényeket, de az időjárási körülmények miatt a téli időszakban szünetelt az égetés. Évtizedekkel később a gazdasági rendeltetésű épületekkel együtt az égetőkemencét is elbontották, mivel itt épült a szomszédos új lakóház.

A Nyúzó család jellegzetes tiszafüredi stílusú tányérjaiból, táljaiból, butykosaiból, korsóiból, kancsóiból, szilkéiből és butelláiból néhány szép darab a Tájházban és a Kiss Pál Múzeumban is megtekinthető.

A lakószobák és korabeli bútorzata.

Ifjabb Nyúzó Gáspár idején 500 – 600 edény égett egy kemencében.

Legyél Te is gazda és gazdasszony! – kalandos felfedezőnap a 19. századi Tiszafüreden
Múzeumpedagógiai program

Legyél Te is gazda és gazdasszony!

Legyél Te is gazda és gazdasszony! – kalandos felfedezőnap a 19. századi Tiszafüreden

Választható foglalkozások:

  • jelmezes hon- és népismeret óra, tárlatvezetés a néprajzi kiállításban
  • kézmuves foglalkozás
  • népi játékok, népszokások, ünnepek felelevenítése

Választható kézmuves foglalkozások:

  • agyagozás-korongozás, „virágozás”
  • szövés-fonás, hímzés
  • népi játékok készítése természetes anyagokból
  • gyertyamártás

Magyarországi Tájházak Szövetsége

Magyarországi Tájházak Szövetségének tagja a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház