Az idei Magyarországi Tájházak Szövetsége XVII. országos szakmai találkozója szeptember 26-28-án került megrendezésre a Heves megyei Boldogon. A Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház képviseletében, szeptember 27-én az ,,Élő hagyomány a tájházakban- a helyi folklór megjelenési formái” című konferencián vehettünk részt.

Köszönjük szépen a lehetőséget. Nagy élményben volt részünk, és örülünk, hogy ott lehettünk az ,,Év tájháza” díj átadásán.

Szakmai nap és az ,,Év tájháza”

A konferencia ünnepélyes megnyitóját követően Dr. Berczki Ibolya a Tájházszövetség elnöke átadta az ,,Év tájháza” díjat, melyet az idei évben az 1935-ben alapított veszprémi Bakonyi Ház kapta meg.

A Bakonyi Ház az elmúlt években népszerű városi rendezvényhelyszínné vált, elsősorban a mobil kenyérsütő kemence révén, mely nagy népszerűségnek örvend a látogatók körében.

A Bakonyi tájház fontos szerepet tölt be a helyi kulturális életben. Óvodás és iskolás csoportoknak szervezett múzeumpedagógiai foglalkozások keretében igyekeznek átadni elődjeink hagyományait és népszokásait a fiatalabb generációknak. Gratulálunk nekik!

A díjátadó után öt előadótól halhattunk érdekes, tanulságos előadásokat, majd egy pódium beszélgetésnek is szemtanúi lehettünk. A finom ebéd után megtekinthettük a Boldogi Tájházat és megkóstolhattuk a boldogi nagyrózsát is.

A Boldogi tájház

A Boldogi Tájház 2017 óta büszkén viseli az ,,Év tájháza” címet.

Boldog község lakossága a mai napig hűen ápolja a hagyományokat, őrzi népviseletét. A boldogi ember méltán büszke népviseletére, melyet sokan még ma is hordanak a faluban. A falusi közösség számára az 1871-ben épített tájház testesíti meg mindazt a történelmi-néprajzi örökséget, melyet őseiktől kaptak. A tájház megújulását az egész falu figyelemmel kísérli, a benne zajló programoknak, új kiállításoknak, fejlesztéseknek kiemelt figyelmet szentelnek. A viselet kiállítás anyaga, a tájház leggazdagabb gyűjteménye, mely a lakószobában található. Az új kiállítás a látogatók számára modern és interaktív elemekkel lett kialakítva. “…és Boldogon éltek…” címet kapta a boldogi lakodalmat bemutató állandó kiállítás, mellyel az 1925 és 1945 között lezajlott boldogi lakodalmak résztvevőit megörökítő fényképfelvételek és a kiállítás tárgyi anyaga révén, – a kisgyermekektől az ifjú páron át az idősebb generációkig – a korabeli falu ünnepi viseletét mutatják be.

A tájházban láthattuk, hogyan készül a boldogi rózsa illetve meg is kóstolhattuk az ízletes süteményt.

A boldogi nagyrózsa

Hozzávalók:

• 1 kg liszt,
• 10 db tojás,
• 1 liter tej,
• 1 evőkanál porcukor,
• a sütéshez 1 liter étolaj, és egy púpos evőkanál sertészsír
• a tetejére porcukor.

A tojásokat tálba ütjük, és összekeverjük a porcukorral. Apránként hozzáadagoljuk a tejet, és annyi lisztet, hogy palacsinta tészta sűrűségű masszát kapjunk. Egy szűrőn átszűrjük, hogy ne legyen csomós, majd egy lábosba először csak fél liter olajat öntünk, és a zsírral együtt átmelegítjük. A nagyrózsa sütőformát belehelyezzük, és amikor már minden felforrósodott, akkor a vasat belemártjuk a tésztába. Vigyázzunk, hogy ne merüljön bele, mert akkor sütés után nem jön le a formáról a sütemény. Hirtelen átsül. Közben kicsit megrázogatjuk, majd az olajat lecsöpögtetjük róla, és tálcára helyezzük. A sütés során elvesztett étolajat folyamatosan pótoljuk. Amikor az összes rózsa kisült, porcukorral gazdagon megszórjuk a tetejét, és úgy kínáljuk.

Jó étvágyat!