„Tisztelet a bátraknak”

Az 1848-49. évi szabadságharc tiszafüredi eseményei

1848 tavaszán és a szabadságharc első hónapjaiban Tiszafüred története nagyon hasonlóan alakult a többi alföldi mezővárosban zajló forradalmi átalakulásokhoz. A fővárosi események híre gyorsan eljutott a keleti országrészbe is, ahol az új törvényeket, különösen a jobbágyfelszabadítást lelkesen támogatták. A nemzetőrség felállításához Heves és Külső-Szolnok vármegyéből több ezer önkéntes indult el a gyülekező pontokra Kossuth hívására.

A tiszafürediek az ország szerte ismert nyeregkészítő iparukkal is hozzájárultak a szabadságharc sikeréhez, folyamatosan készítették a huszárok számára nélkülözhetetlen füredi típusú nyergeket a hadsereg számára. Az 1834-óta álló tiszai fahíd fontos szerepet játszott a politikai és katonai események megszervezésében, hiszen a teher és személyszállítás ebben az országrészben erre a fő közlekedési útra alapozódott. A Pest-Hatvan-Gyöngyös-Füzesabony-Poroszló-Tiszafüred-Debrecen útvonal az Országos Honvédelmi Bizottmány számára létfontosságú volt, hiszen a kedvezőtlen katonai események miatt 1849 elején székhelyét Debrecenbe kellett áttennie.

Kossuth Lajos többször is megfordult településünkön, ahol Lipcsey Imre helyettes kormánybiztos látta vendégül otthonában, először február 26-27-én. Ekkor zajlott a sikertelen kápolnai csata, amely a több irányból egyesített honvédsereg hátrálásával végződött. A lengyel származású Dembiński főparancsnok a további veszteségek elkerülése érdekében a Tiszán való átkelésre adta ki a parancsot és Tiszafüredet jelölte ki a főparancsnokság állomáshelyévé. Március 2-án érkezett meg a mai Városháza helyén egykor állt Bernáth-kúriába.

A hadsereg tábornokai Tiszafüreden a hídhoz közeli Józsa-kúriában szálltak meg és a sikertelen hadmozdulatok okait és a jövőbeli lehetőségeket mérlegelve komoly vitába keveredtek a fővezérrel. A nézeteltérések nyomán március 3-án bontakozott ki a „tiszafüredi zendülés” néven elhíresült esemény, amelyben Görgei Artúr tábornoknak vezető szerepe volt. Szemere Bertalan az Országos Honvédelmi Bizottmány képviseletében igyekezett a hadsereg vezérkarában feszülő ellentéteket feloldani, a tárgyalásokat irányítani. Látván a főtisztek egységes kiállását, határozatával leváltotta Henryk Dembińskit és Görgei Artúrt nevezte ki a helyszínen állomásozó I., II., és VII. hadtest ideiglenes fővezérévé.

A március 4-én sürgősen a helyszínre érkező Kossuth Lajos és Mészáros Lázár hadügyminiszter a Lipcsey-kúriában tartotta meg az ügy kivizsgálását, ahol a megjelenő főtiszteket meghallgatva elfogadta Henryk Dembiński lemondását, és megerősítette Görgei Artúr kinevezését. Kossuth Lajos április 11-én vendégeskedett utoljára a Lipcsey-kúriában, ahol rég nem látott feleségével is találkozott.

1849 július 26-án a Korponai János vezette magyar honvédek és az orosz csapatok között kisebb ütközet zajlott le Tiszaörvény és Tiszaszőlős határában, de az orosz fősereg átkelését nem tudták megakadályozni, így kénytelenek voltak visszavonulni a keleti országrész felé. Amikor Paszkievics tábornok serege megérkezett Tiszafüredre, a város elöljárói megadták magukat, így a sereg nem pusztította el a települést csak kétórás szabad rablást kapott.

A világosi fegyverletételt követően sok tiszafüredi honvéd hazatért és igyekezett új életet kezdeni, ilyen volt Kiss Pál honvédtábornok, múzeumunk névadója is. Kossuth Lajos és Görgei Artúr emlékét a Kiss Pál Múzeum falán emléktáblák őrzik, amelyeket a hálás utódok tiszteletük jeleként minden évben március 15-én megkoszorúznak.

Az eseményeknek emléket állító új állandó kiállításban ennek a korszaknak az eredeti tárgyai és dokumentumai tekinthetők meg. A gyermekek számára a „Legyél Te is huszár!” című kapcsolódó múzeumpedagógiai program ad lehetőséget a kalandos felfedezésre.

Felhasznált irodalom:

Fejezetek az 1848-49-es szabadságharc tiszafüredi eseményeiből. Tiszafüredi Tanulmányok 4. (Szolnok, 2000)