Itt van a nyár, még sincs idő a pihenésre! Legalábbis elődeinknek biztosan nem sok idő jutott rá. Ők a nyári nagy melegben is a földekre mentek és munkával töltötték az idejük nagy részét. Elkezdődőtt az aratási szezon és gyerekek, asszonyok egyaránt segítettek a férfiaknak a nagy munkában, amiről kicsit részletesebben olvashattok ebben a blogban. Illetve megtudhatjátok, hogy mi az a kanecetes és hogyan kötődik az aratáshoz.

Az egyik legfontosabb és legnehezebb munka a növénytermesztésnél az aratás, ami nem más mint a beérett szálas gabonák levágása. Az aratás kezdő napja június 29-e Péter, Pál napja. Az aratást már az ősemberek is ismerték, merthogy ők gyűjtögettéssel szerezték meg a táplálékot, nem volt kérdés, hogy learatták az érett gabonákat.

Kezdetben sarlóval arattak őseink, majd a sarló aratást felváltotta a kaszás aratás. A sarlóval és a kaszával történő gabonaszár levágás általában férfi munka volt, ám a nők és a gyerekek sem unatkoztak. A nők, asszonyok a levágott szárakat, kötegeket összeszedték és kévébe kötötték. A kévéket lovaskocsival szállították a faluba, majd cséplőgépbe tették. A kicsépelt szalmát a gyerkek kazalba hordták. Ez sem volt egyszerű feladat a forróságban.

A csípős, poros munka során, talán a cséplőgép megmászása volt a legélvezetesebb számukra. Amikor ezzel a napokig eltartó kemény, fárasztó munkával végeztek, akkor következhetett az arató ünnep.

Földművelés napjainkban

A 70-es években már traktorokkal dolgoztak a földeken, ma pedig már az aratás kombájnokkal történik, modern arató, cséplő gépekkel dolgoznak, teljesen gépesített a termény betakarítása. Sokkal gyorsabb, eredményesebb és kevesebb embert vesz igénybe. Zárt és légkondícionáltak a fülkék, a por szinte nem is éri az aratási munkát végző embert. Nyílvánvalóan minden kornak meg van a maga szépsége, előnye, hátránya.

Ezekkel a fejlett, hatalmas mezőgazdasági gépekkel amiknek a segítségével ma kenyér kerülhet az asztalra, tavasszal Tiszafüreden a minden évben megrendezésre kerülő Tisza-tavi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár – “TÓMÉK” rendezvényen is találkozhatunk, ahol a térség legnagyobb mezőgazdasági seregszemléje látható.

Mit főztek aratáskor?

Dr. Füvessy Anikó a Tiszafüredi Füzetek 4. Keselyleves, kanecetes és társaik – hagyományos füredi ételek – című publikációjában olvashatjuk, hogy aratáskor kedvelt étel volt a kanecetes.

Mi is ez a “kanecetes”?

Nagyobb darab füstölt húsokat tartalmazó savanyú ecetes leves, amit rántással vagy habarással is sűrítettek. Ezt a savanyú levest vitték az asszonyok a földeken dolgozó férfiaknak, mert a nagy melegben ez nem romlott meg. Nézzük, hogyan készítették.

Hozzávalók:

• 40-50 dkg füstölt hús,
• 1-2 fej hagyma,
• 2 db krumpli,
• 1-2 evőkanál zsiradék,
• őröltpaprika,
• só,
• babérlevél,
• ecet

A füstölt húst feldarabolják, vízben megfőzik. A húst tálba kiszedik, a hagymát és a megtisztított krumplikat felkarikázzák, belefőzik a leszűrt húslébe, majd paprikás rántással besűrítik, ízlés szerint ecettel savanyítják. A húst ezután teszik a berántott levesbe.

A kanecetest a húsvéti főtt sonka maradékából is készítették. A főtt sonkát apróbb kockára vágták, főzőlevébe babérlevelet és hagymát tettek, tejes vagy tejfeles habarással sűrítették majd a végén egy kis ecettel savanyították. (Dr. Füvessy Anikó leírása)

Ha ti is szeretnétek a nagy melegben valami tartalmasat enni, ajánljuk hogy próbáljátok ki a kanecetest és várjuk az élménybeszámolókat és a fotókat!