A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus kereszthalála utáni feltámadásának ünnepe. Az ezt megelőző 40 napig tartó nagyböjt, a testi-lelki megtisztulás időszaka. A nagyböjt utolsó hete, a virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tartó nagyhét.

Az ünnephez a vallási tartalmakon kívül, megannyi népszokás is kapcsolódik. Ezen a napon a néphit szerint tilosak az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkák, nem szabad kenyeret sütni (mert kővé válik), nem lehet mosni (mert villám csap a ruha viselőjébe). Viszont napfelkelte előtt kell friss kútvízzel vagy patakvízzel mosakodni, illetve az állatoknak ebből inni, mert ez véd meg a betegségek ellen.

Madonna-szobrok öltöztetésének hagyománya

A Kiss Pál Múzeum néprajzi gyűjteményének és megújult állandó kiállításának népi vallásosság részében helyet foglaló érdekes tárgyunk a 98.22.1. ltsz. szereplő Nagyivánról származó Öltöztetős Madonna szobor. A Máriát kezében Jézussal ábrázoló szobor készítője ismeretlen, azonban a hozzá kapcsolódó öltöztetési szokások dr. Füvessy Anikó ny. múzeumigazgató gyűjtése által megmaradtak.

A Madonna-szobrok öltöztetésének hagyománya középkori eredetű, a 17. századtól általános. Ruháinak színe mindig a liturgiának megfelelő volt. Nagyhét ideje alatt feketébe, mint a gyász színébe, míg húsvét napján fehérbe öltöztették a szobrot, ezzel is jelezve az újjászületést. Búcsúk, körmenetek alkalmából az ún. Mária-lányok vitték a kezükben a szobrot. Ezen kívül még 3 ruhája volt a Madonnának: bordó, melyet adventkor, kék-piros, melyet pünkösdkor és áldozócsütörtökön és a zöld, melyet egyházi ünnepek nélküli vasárnapokon adtak rá.