Kiss Pál Múzeum
Jégkorszaki kalandozások a Tisza-partján
A Kiss Pál Múzeum gyűjteményében őrzött jégkorszaki és jelenkori (újkőkori, réz- és bronzkori) állatcsont maradványok és vadászeszközök bemutatásával szeretnénk felhívni a figyelmet a régió egykori gazdag élővilágára és az itt élő emberek környezetformáló szerepére. A kiállításhoz jelmezes múzeumpedagógiai és kézműves foglalkozások is kapcsolódnak a gyermekek számára. Az ásatási ládában mindenki átélheti a régészkedés izgalmas pillanatait.
Részletesebben
„Városunk 7000 éve rejtőzködő kincsei” – állandó régészeti kiállítás
A Tiszafüreden a 19. század óta folyamatosan előkerülő régészeti leleteket először a Tiszafüred-vidéki Régészeti Egylet gyűjtötte össze Tariczky Endre vezetésével, majd a Nemzeti Múzeum és a Damjanich János Múzeum tervásatásai és megelőző feltárásai bővítették ezt az anyagot. A Tisza-tó építése jelentette a legnagyobb lehetőséget kutatásra, hiszen óriási területek kerültek víz alá, így előzetes feltárásukat nagyon gyorsan és szakszerűen végezték el. Az egyik ilyen nagy központi ásatás a Tiszafüredhez tartozó Tiszaörvényen (Templom-domb) volt, az 1965-69-es években. A középkori település feltárása során közel 25.000 m2-es területen kerültek elő a falu házai, gazdasági épületei, kőből épült temploma és temetője (594 sír), de még a középkori révhez vezető szekérút is.
Részletesebben
„Mesterek és mesterművek - Tiszafüred művészi kisipara és háziipara”
A múzeum állandó néprajzi kiállítása 2001-ben nyílt meg. A tárlat rövid várostörténettel indul, a 17. század végi újra telepedéstől tekinti át Tiszafüred történetét, mezővárossá válását. Az első és második teremben a település hírneves kézműves és háziiparának emlékanyaga tekinthető meg. Kiemelt helyet foglal el ezek között a híres tiszafüredi nyereggyártás, amely már a 18. században ismert volt az egész országban.
Részletesebben
„Tisztelet a bátraknak” az 1848-49-es szabadságharc eseményei Tiszafüreden
1848 tavaszán és a szabadságharc első hónapjaiban Tiszafüred története nagyon hasonlóan alakult a többi alföldi mezővárosban zajló forradalmi átalakulásokhoz. A tiszafürediek az ország szerte ismert nyeregkészítő iparukkal is hozzájárultak a szabadságharc sikeréhez, folyamatosan készítették a huszárok számára nélkülözhetetlen füredi típusú nyergeket a hadsereg számára. Az 1834-óta álló tiszai fahíd fontos szerepet játszott a politikai és katonai események megszervezésében, hiszen a teher és személyszállítás ebben az országrészben erre a fő közlekedési útra alapozódott. A kiállításban az eredeti dokumentumok (okiratok, újságok, röplapok, festmények), használati tárgyak és fegyverek mellett viselet rekonstrukciók, tapintható kiállítás és ólomkatonás terepasztal is megtekinthető és kipróbálható.
Részletesebben