Védettségi igazolvány felmutatása
484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletet értelmében kizárólag a koronavírus ellen védett személyek, illetőleg az ő felügyeletük alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személyek látogathatják a muzeális intézményeket, ahol nem kötelesek maszkot viselni. A jogosultság igazolása érdekében a látogatás megkezdésekor kérjük a védettségi igazolvány felmutatását a bejáratnál.
Megértésüket köszönjük.
Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház
A város egyik legrégebbi műemlék épülete, amely a helyreállítást követően a Tiszafüreden nagy hagyományokkal rendelkező fazekasságnak állít emléket. Az eredeti bútorokkal és eszközökkel berendezett 19. századi tájházépület az idősebb és fiatalabb Nyúzó Gáspár fazekasmester élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatók számára. A klasszicista hangulatú tornácról belépve a pitvarban, majd a tisztaszobában és a hátsó szoba-műhely helységben ismerkedhetünk meg a korabeli lakáskultúrával, házimunkákkal, viseletekkel, szokásokkal és a fazekasság munkafolyamataival.
Május 1-től szeptember 30-ig, kedd-szombat, 10-16 óráig
Előzetes telefonos bejelentkezés alapján (+36-59-696-005, +36-59-352-106)
| Belépőjegyek | |
|---|---|
| Felnőtt jegy | 1000 Ft |
| Kedvezményes jegy (Diák, Nyugdíjas) | 500 Ft |
| Kombinált felnőtt jegy 3 múzeumba 3 napig érvényes: (Kiss Pál Múzeum, Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház, Tariczky Endre Régészeti Kiállítás) |
2 000 Ft |
| Kombinált kedvezményes jegy 3 múzeumba 3 napig érvényes: (Kiss Pál Múzeum, Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház, Tariczky Endre Régészeti Kiállítás) |
1 000 Ft |
| Múzeumpedagógiai foglalkozás, kézműves foglalkozás: | 1000 Ft |
| Csoportos tárlatvezetés: | 3 000 Ft |
| Fotózás, videofelvétel készítés: | 2 000 Ft |
5350, Tiszafüred, Malom u. 14.
Tel.: +36-59-352-106
E-mail: info@kisspalmuzeum.hu
Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház
A Tiszafüreden fazekasházként is ismert muzeális intézmény a város legrégebbi területén található, hagyományos szerkezetű és építésű parasztház, amelyet 1975-ben nyilvánítottak népi műemlékké. A teljes körű felújítása után 1980-ban nyílt meg az egykori fazekasmesterek, idősebb Nyúzó Gáspár (1839-1910) és fia, ifjabb Nyúzó Gáspár (1864-1922) lakószobáit és műhelyét bemutató kiállítás.
A házat a 19. század első felében idősebb Nyúzó Gáspár feleségének, Kiss Juliannának az édesapja építette. A pár egyetlen gyermeke ifjabb Nyúzó Gáspár apját követve szintén fazekas lett, de az 1910-es évek végén már felhagyott a mesterséggel. Lánya, Nyúzó Ilona 1919-ben Millinghoffer Pál szíjgyártóhoz ment feleségül, aki hamarosan átvette apósa műhelyét. Ez a házaspár lakta az épületet, egészen 1975-ben történt eladásáig.
A hagyományos alaprajzú, háromosztatú házba kettős oszlopokkal ellátott tornácról léphetünk be. A ház falai az Alföldön szokásos nagyméretű vályogtéglákból épültek. A páros tornácoszlopok fából készültek és meszelt sártapasztás borítja őket. A lábazatokon nyugvó, oszlopfőkkel is díszített tornácoszlopok különös, klasszicista hatást kölcsönöznek az épület homlokzatának. A ház tetőszerkezete és a padlásának a padozata egy középen végigfutó vastagmestergerendára támaszkodik. A nyeregtető fedése nádból készült, utcai homlokzatát díszesen faragott deszkákkal és lécezéssel fedték.
A tornácról belépve először a konyhába, a „pitvarba” érkezünk, melyből jobbra és balra egy-hely helyiség, az utcai és az udvari szoba nyílott. Az udvari szobát műhelyként és lakószobaként is használták, ill. innen nyílt egy másik helység, ahol a kész termékeket raktározták. Ezt az épületrészt az 1950-es éveben lebontották. Az utcai szoba volt a „tisztaszoba”, ahol a család legértékesebb bútorai, viseletei, textiliái és kegytárgyai kaptak helyet. Ezt a lakószobát egy nagy kemencével fűtötték a konyha felől. A család legfontosabb helysége régen is a konyha volt, ahol a sütés-főzés eszközei ma is az eredeti helyükön találhatóak meg, mint ha a gazdasszony éppen most ment volna ki a tyúkokat megetetni.
Apa és a fia közös műhelye
A házhoz egykor nagyobb telek tartozott, ahol a gazdasági melléképületek, ólak, istálló és egy kis különálló épületben az égetőkemence volt. Évente általában hétszer égettek a kemencében, amihez nagyon sok fára volt szükség. Alkalmanként akár 500-600 edényt is beraktak a mesterek a kemencébe, a tárgyak méretétől függően. A „zsengélés”, vagyis az első égetés és a második mázas égetés nagy szaktudást és tapasztalatot igényelt.
Ifjabb Nyúzó Gáspárné Kovács Ida egykori közlése szerint az 1900-as évek legelején, ifjabb Nyúzó Gáspár idején:
500 – 600 edény égett egy kemencében.
Egy-egy évben legalább hét alkalommal égettek edényeket, de az időjárási körülmények miatt a téli időszakban szünetelt az égetés. Évtizedekkel később a gazdasági rendeltetésű épületekkel együtt az égetőkemencét is elbontották, mivel itt épült a szomszédos új lakóház.
A Nyúzó család jellegzetes tiszafüredi stílusú tányérjaiból, táljaiból, butykosaiból, korsóiból, kancsóiból, szilkéiből és butelláiból néhány szép darab a Tájházban és a Kiss Pál Múzeumban is megtekinthető.
Legyél Te is gazda és gazdasszony!
Legyél Te is gazda és gazdasszony! – kalandos felfedezőnap a 19. századi Tiszafüreden
Választható foglalkozások:
- jelmezes hon- és népismeret óra, tárlatvezetés a néprajzi kiállításban
- kézmuves foglalkozás
- népi játékok, népszokások, ünnepek felelevenítése
Választható kézmuves foglalkozások:
- agyagozás-korongozás, „virágozás”
- szövés-fonás, hímzés
- népi játékok készítése természetes anyagokból
- gyertyamártás
